Bűnmegelőzési koncepció
Nagykanizsai Kistérség
Többcélú Társulása
2008.
Bevezetés
A koncepció célja a nagykanizsai kistérség közbiztonsági és bűnmegelőzési filozófiájának megfogalmazása, majd - konkrét helyzetelemzés alapján - a megvalósítandó rövid,- közép- és hosszú távú célok, illetve prioritások kijelölése, a végrehajtás módjának meghatározása, a fejlesztés folyamatos biztosításával az életminőséget javító közbiztonság megteremtése.
A közbiztonsághoz, a biztonságos élethez való jogot alkotmányos jogként értelmezve mára bizonyossá vált: az állam nem képes minden esetben magas színvonalon garantálni polgárai számára a (köz) biztonságot, képtelen valamennyi polgárát megvédeni az áldozattá válástól. A közbiztonság nem más, mint a társadalmi együttélés rendjének jogilag szabályozott tényleges állapota. Nemcsak a lakosság hétköznapi életére van hatással, hanem többek között befolyásolja a beruházási szándékot, vagy például az idegenforgalmat is. Mivel a közbiztonsági helyzet nagyrészt a problémák összessége, ezért a hatékony reagálás is csak helyben, összefogással valósítható meg. Egyetlen lehetőség marad: felkészíteni a helyi társadalmat a megelőzés lehetséges módjaira, kialakítva az ott élők reális veszély – és felelősségérzetét, elérve, hogy józanul cselekedjenek és veszély esetén ne essenek pánikba.
A bűnözés elleni küzdelem egyik módja a bűncselekmények felderítése és az elkövetők bűntető jogi felelősségre vonása. A másik és ez a mi szempontunkból most sokkal lényegesebb, a bűncselekmények elkövetését lehetővé tevő okok, az elkövetéshez vezető folyamatok megismerése, tanulmányozása. Megállapítható, hogy messze nem elégséges a kormányhatározatokba foglalt szervezeti keretek megléte, mivel a megelőzés többszintű, horizontálisan - és vertikálisan tagolható rendszerben vázolható, szakterületeket átfogó, társadalmi érdekegyeztetés és konszenzus alapján elkészített megelőzési stratégiát feltételez.
Helyi szinten is megvalósulhatnak ezek a célok, ha a helyi társadalom morális értékrendje, viszonyrendszere ezt elfogadja, és hosszú távon támogatja. Mindez csak akkor válik hatékonnyá, ha a helyi társadalompolitika részeként valósul meg, ami nyitott és befogadó mind a szakmai, tudományos, mind pedig a civil kezdeményezésekre.
A koncepció jogi alapjai:
v A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, melynek 8. § (1) bekezdése szerint a települési önkormányzatok a közbiztonsággal összefüggő feladataikat saját maguk határozzák meg. Az önkormányzatnak tehát – az említett törvényi felhatalmazás alapján – jogában áll saját bűnmegelőzési- és közbiztonsági koncepcióját megalkotni, és megvalósításáról gondoskodni.
v A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény III. fejezete a települési önkormányzat és a rendőrség kapcsolatát határozza meg. Felhívja többek között a rendőri és az önkormányzati vezetőket a közbiztonsággal kapcsolatos feladatok közös ellátására, a település bűnmegelőzési- és közbiztonsági koncepciója kimunkálására.
v A Nagykanizsai Kistérség Többcélú Társulása Kistérség Társulási Megállapodása II. fejezet (A Többcélú Társulás célja, funkciója és feladatrendszere) 2. pontjában megfogalmazottak alapján a Társulás közlekedési és közbiztonsági feladatokat is ellát.
A koncepció módszertani
alapja:
v Az
Országgyűlés 115/2003. (X. 28.) OGY határozata a társadalmi bűnmegelőzés .nemzeti stratégiájáról.
v
A Kormány 1009/2004. (II. 26.) Korm. határozata
a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiája rövid, közép- és hosszú távú
céljainak végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról.
v A Biztonságos Magyarországért Közalapítvány által kiadott, a települési önkormányzatok bűnmegelőzési és közbiztonsági koncepciójának megalkotásához ajánlott szinopszis.
Alapgondolatok
1. Az önkormányzás lényege
Az Alkotmány 42. § kimondja: ”A község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye választópolgárainak közösségét megilleti a helyi önkormányzás joga. A helyi önkormányzás a választópolgárok közösségét érintő helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása.” Lényege, hogy a választópolgárok közvetlenül, illetve választott önkormányzatuk útján kerülnek bevonásra problémáik megoldásába. A törvény a helyi önkormányzatokat a feladat- és hatáskörükbe tartozó helyi közügyek önálló intézésére jogosítja fel, melyek:
v a lakosság közszolgáltatással való ellátása,
v a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlása,
v a fentiekhez kapcsolódó szervezeti, személyi és anyagi feltételek biztosítása.
Az önkormányzat testületének feladata tehát, a helyi népakarat és érdek legitim képviselete. Ebbe az érdek csoportba tartozik a választók életminőségét jelentősen befolyásoló helyi bűnmegelőzés és közbiztonság is.
A bűnmegelőzést és a közbiztonságot érintő
kiemelt feladatok:
v a bűnokok feltárása, megállapítása;
v a sértetté válást befolyásoló tényezők feltárása;
v a bűnalkalmak számát redukáló intézkedések megfogalmazása;
v a bűnmegelőzés célrendszerének meghatározása;
v az elsőbbséget élvező célok és a nagy jelentőségű feladatok meghatározása;
v döntések előkészítése, döntés, majd „megrendelés” a megfelelő szakmai szervezetek felé;
v a feladatok közös végrehajtására szoros együttműködés az önkormányzat, a szakmai szervezetek, a helyi intézmények, a helyi társadalom tagjai között;
v a bűnmegelőzésben együttműködők között folyamatos partnerségi viszony fenntartása;
v a társadalmi megelőzési program és az ezzel kapcsolatos információk hatékony továbbítása, folyamatos kommunikálása.
2. A közbiztonság
A közbiztonság a társadalmi együttélés rendjének – adott időszakban és helyen – jogilag szabályozott olyan tényleges helyzete, amelyben az emberek élete, személye, javai és jogai biztosítottak az illetéktelen támadástól. A közbiztonság infrastrukturális tényező is, a gazdaság működésének olyan feltétele, amely befolyásolja a beruházási szándékot, az idegenforgalmat, az állampolgárok mindennapjait, hangulatát, a letelepedési kedvet.
A település (kistérség) közbiztonsági állapota a helyi problémák összességéből tevődik össze, ezért kezelése és a bűncselekmények megelőzése is csak helyi összefogással lehetséges. A bűnözés mérséklése a lakosság és a rendőrség közös feladata.
A helyi lakosokat és azok
érdekeit meg kell védeni a bűnözőktől, a közlekedési és együttélési szabályokat
súlyosan sértőktől, ezért a közbiztonság fontosságából és az önkormányzás
lényegéből fakadóan az önkormányzatnak, illetve a kistérségnek rendelkeznie
kell bűnmegelőzési és közbiztonsági koncepcióval. Gondolkodásunk és
cselekvésünk középpontjába a bűnmegelőzési szemléletet helyezzük, hogy azon
keresztül elérjük a lakosság szubjektív biztonságérzetének optimumát, illetve
az objektív biztonság kívánatos fokát.
3. A megelőzési felfogás
A bűnözés okai és feltételei között meg kell említeni a szociális ellátottságot, az egészségügyi és közigazgatási fejlettséget, a műveltségi szintet, az igazságszolgáltatás pontosságát, gyorsaságát, a munkanélküliség mértékét és az általa érintett rétegeket, az általános gazdasági helyzetet, a létminimum szintje alatt és annak közelében élők számát, a lakáshelyzetet és a szociális ellátottsághoz szervesen kapcsolódó további tényezőket.
A személyiség kialakulását is közvetlenül befolyásoló mikrokörnyezet – a család, az iskola, a munkahely, a baráti kapcsolatok, szórakozási lehetőségek és szokások – is befolyásolja a bűnözés mértékét és minőségét. A megelőzést elsődlegesen a makro- és mikrokörnyezetben lévő okokra tekintettel kell végezni.
Másodlagos jelentőségű, de rendkívül fontos a megelőzés szempontjából a bűncselekmények felderítése, a büntetőjogi felelősségre vonás és a helyzeti jellegű prevenció, amely a bűnalkalmak korlátozását, az áldozattá válás elkerülését jelenti. Ekkor a bűncselekmények jellemző előfordulási helyének ellenőrzéséről, környezetének átalakításáról, az elkövetést lehetővé tévő szituációk csökkentéséről, az elfogás kockázatának növeléséről (pl.: tárgyak megerősítése, lakossági szerveződések, térfigyelő rendszerek kiépítése, stb.) van szó.
A feladatokat nem lehet, de nem is szabad egymástól átvállalni, az egyes területek nem moshatók össze. Az okok és feltételek áttekintéséből következik, hogy a megelőző munka állami, önkormányzati és társadalmi feladat. Minden szervezet a saját feladatkörében meghatározott munkájával és ötletével járulhat hozzá a közbiztonság javításához.
Mindezekért egyértelműen kinyilvánítjuk, hogy az önkormányzatoknak, illetve a kistérségnek a rendőrséggel együttműködve aktív és vezető szerepet kell játszania a helyi közösség biztonságát szolgáló tervek elkészítésében. Kezdeményező szerepe van a helyi jelzőrendszerek, együttműködési formák szervezésében, a helyi bűnmegelőzési programok koordinálásában, végrehajtásában, folyamatos értékelésében.
A közigazgatási területen a bűnözés kihívásaira helyi közügyként megfogalmazott bűnmegelőzési stratégiával és taktikával kívánunk hatékonyan reagálni. Az önkormányzat, mint a helyi közigazgatás irányítója, és mint testület, vezérli, motiválja, és koordinálja a helyi bűnmegelőzést.
ÁLLAPOTFELMÉRÉS,
HELYZETELEMZÉS
A Nagykanizsai Kistérség Többcélú
Társulásának jogelőde, a Nagykanizsa és a Környezõ Települések
Területfejlesztési Társulása 1996. májusában alakult meg- akkor 17 önkormányzat
szövetségeként – azzal a céllal, hogy a térség globális fejlesztési irányait,
idõben-térben meghatározott fejlesztési prioritásokat követve tudják
meghozni döntéseiket, és tervezni tudják a régió realizálható beruházásait. A
társulás tagjainak száma 2004. júniusáig, - a többcélú társulás megalakulásáig-
33 tagönkormányzatra bõvült, tehát a Nagykanizsa és a Környezõ
Települések Területfejlesztési Társulása sem fedte le a statisztikai
kistérséget.
A Nagykanizsai Kistérség Többcélú
Társulása 2004. júniusában szerveződött 48 település részvételével, lefedve az
akkori statisztikai kistérség területét. 2007. szeptemberében a törvényi
feltételek megváltozásával kivált a Társulásból 22 település, illetve
csatlakozott egy település, így jelenleg a Társulást alkotó települések száma
27. A Társulás közszolgáltatási és területfejlesztési feladatokat lát el, az
utóbbi tekintetében Kistérségi fejlesztési Tanácsként jár el.
A társulási megállapodás szerint a
társulás célja, hogy szervezeti keretet biztosítson a települési önkormányzatok
kapcsolat- és együttműködési rendszerének; feladata az önkormányzati feladat-
és közszolgáltatási rendszer térségi szintű kialakítása, szervezése,
összehangolása, működtetése és fejlesztése, (azaz a térségi feladatellátás). Célként
tűzte ki továbbá az egyes ágazati feladatok közös szervezését, összehangolását
és ellátását (ágazati feladatellátás); a térség intézményrendszerének
integrálását, feladatellátásának összehangolását, a feladatellátás feltétel- és
forrásrendszerének koordinációját és fejlesztését. Feladatai közé tartozik a
térség területének összehangolt fejlesztése; közigazgatási feladat- és
hatáskörök ellátása; térségfejlesztés: területfejlesztés és településfejlesztés
összehangolása; valamint –a társulási megállapodás alapján- intézmények
létrehozása és közös fenntartása.
A Nagykanizsai Kistérség Többcélú Társulása Bűnmegelőzési Koncepciója készítésének célja a 27 település területén európai szintű közbiztonság megteremtése, a társadalmi bűnmegelőzés módszereinek alkalmazásával csökkenteni a bűnözést, tudatosítani a helyi társadalom szereplőivel, hogy mindenki felelős a közbiztonság megőrzéséért. A célok helyes meghatározásának, majd azok eléréséhez szükséges feladatok kijelölésének alapja a jelenlegi állapot pontos felmérése, az okok és körülmények elemzése.
A kistérség közbiztonsági helyzetének fő elemei:
v közigazgatási
v földrajzi
v gazdasági
v bűnügyi
v rezsim elemek, melyek folyamatosan változnak.
A kistérség szociometriai leírása, településszerkezetének
sajátosságai
A
nagykanizsai statisztikai kistérség a Nyugat-dunántúli Régióban, Zala megye
déli részén helyezkedik el, területe 552,93 km2. A kistérséget a következő 27 - település
alkotja: Belezna, Bocska, Börzönce, Csapi, Eszteregnye, Fityeház, Fűzvölgy,
Gelsesziget, Hahót, Homokkomárom, Hosszúvölgy, Kacorlak, Liszó,
Magyarszentmiklós, Magyarszerdahely, Murakeresztúr, Nagybakónak, Nagykanizsa,
Nagyrécse, Nemespátró, Pölöskefő, Rigyác, Sormás, Surd, Szepetnek, Újudvar,
Zalaszentbalázs.
Földrajzi fekvéséből adódóan közlekedésére és gazdasági életére meghatározó az osztrák, szlovén, horvát határ és a Balaton közelsége, Nyugat- és Dél-Dunántúlt összekötő szerepe. Térkapcsolatait tekintve fontos a megyeszékhely, a Balaton és a határ főutakon történő elérhetősége az M7 és 74-es főutakon, az épülő M7-es autópályán, melyek kiemelt fontosságúak a kistérség és az egész nyugat-dunántúli régió számára. A kistérség nemzetközi logisztikai szerepét erősíti a tény, hogy itt található a megye egyetlen vasúti határátkelőhelye is, Murakeresztúr – Kotoriba és a Zala megyében található négy repülőtér közül egy a térségben (a nagykanizsa-bajcsai), egy pedig a közelében (sármelléki nyilvános nemzetközi repülőtér) helyezkedik el, mely az ország legnagyobb forgalmú vidéki reptere.
A kistérségben maghatározó Nagykanizsa szerepe, a foglalkoztatás, az intézményhálózat (oktatás, közművelődés, szociális ellátás) területén, valamint a közigazgatásban (okmányiroda, építésügy, gyámhivatal stb.) is körzetközponti szerepet tölt be. A települések közigazgatására jellemző, hogy többen társulnak a feladatok ellátására, körjegyzőséget alkotva.
|
Körjegyzőségek/jegyzőségek a kistérségben |
||
|
Ssz |
Központ |
|
|
1 |
Belezna |
Nemespátró |
|
2 |
Eszteregnye |
Rigyác |
|
3 |
Fűzvölgy |
Hosszúvölgy, Homokkomárom |
|
4 |
Hahót |
Pölöskefő |
|
5 |
Gelse (Zalakarosi
kistérség) |
Gelsesziget, Kilimán
(Zalakarosi kistérség) |
|
6 |
Murakeresztúr |
Fityeház |
|
7 |
Nagyrécse |
Csapi, Nagybakónak,
Zalaújlak (Zalakarosi kistérség) |
|
8 |
Surd |
Liszó |
|
9 |
Újudvar |
Magyarszerdahely,
Magyarszentmiklós |
|
10 |
Zalaszenbalázs |
Bocska, Börzönce, Kacorlak |
|
11 |
Kisrécse (Zalakarosi kistérség) |
Nagybakónak, Zalasárszeg (Zalakarosi kistérség), Sand
(Zalakarosi kistérség) |
|
|
Önálló: |
Nagykanizsa |
|
|
Szepetnek |
|
|
|
Sormás |
|
Körjegyzőségek/jegyzőségek a kistérségben
A 2001.évi
népszámlálás adatai szerint a régió lakónépességének 56 %-a él városokban és
44%-a községekben, de az egy községre jutó átlagos lélekszám nem éri el az 1 000
főt. Az aprófalvas térségeket jellemző tünet-együttesek kistérségi szinten
jelentős problémákat jeleznek.
A kistérség településszerkezete
aprófalvas, 2 000 fő feletti település csupán a körzetközpont Nagykanizsa
Megyei Jogú Város. A kistérség lakosságszáma (2007.01.01.) 67 803 fő,
melynek 76 %-át Nagykanizsa MJV lakossága teszi ki. A települések közül -21 településen a lakosság
száma nem éri el az 1000 fõt, 14 településen pedig még az 500 fõt
sem.
|
Fő (kategória) (2007.01.01.) |
Települések |
|
-499 |
Nagybakónak, Rigyác, Liszó,
Pölöskefő, Bocska, Nemespátró, Magyarszentmiklós, Gelsesziget, Kacorlak,
Homokkomárom, Hosszúvölgy, Csapi, Fűzvölgy, Börzönce |
|
500-999 |
Sormás, Zalaszentbalázs,
Belezna, Eszteregnye, Fityeház, Surd, Magyarszerdahely |
|
1 000 felett |
Murakeresztúr, Szepetnek,
Hahót, Újudvar, Nagyrécse |
|
50 000 felett |
Nagykanizsa |
A kistérség településeinek lélekszáma
A kistérség lakosságszámának alakulása
A kistérség lakosságszáma évről évre csökkenő tendenciát mutat. Népességnövekedés csupán a kistérség 9 településén volt tapasztalható, a többi településen csökkent a népesség. A népességcsökkenés különösen érzékenyen érinti a következő településeket: Börzönce, Magyarszentmiklós, Nagybakónak, Pölöskefő, Rigyác, Zalaszentbalázs. Mérsékelt lakosságszám emelkedés tapasztalható Nagyrécse és Sormás településeken.
A lakosságszám alakulása a
kistérségben (Nagykanizsa kivételével)
A lakosságszám alakulása Nagykanizsán
Az alacsony népességhez elmondható, hogy az elvándorlás és az elöregedés egyaránt párosul, amelyek jól mutatják a települések lakosság megtartó erejének gyengülését.
A lakosság 4,66 %-a 0-5 év közötti, 7,27 %-a 6-13 év közötti, 4,57 %-a 14-17 év közötti, 62,91 %-a 18-59 év közötti és 20,60 %-a 60 év feletti. A kistérségi átlagot jelentősen meghaladja az időskorú népesség aránya Belezna (24,15 %), Börzönce (27,03 %), Eszteregnye (24,06%), Fűzvölgy (36,76%), Hahót (24,07%), Kacorlak (28,51%), Magyarszentmiklós (25,37%), Nemespátró (27,04%), Pölöskefő (26, 70%), Zalaszentbalázs (24,71%).
A kistérség lakosságának korösszetétele (2007.01.01.)
A kistérség településeinek korcsoportos összetétele
(2007.01.01.)
A 0-5 éves gyermekek kistérségi aránya 4,66 %. Ez a szám jelentősen meghatározza az óvodába, az iskolába belépők arányát, akikkel az ifjúságvédelmi programok szervezésében lehet számolni. Az 5 %-os kistérségi átlaghoz képest negatív irányban jelentős eltérés mutatkozik a következő településeken: Eszteregnye (3,23%), Fityeház (3,54%), Fűzvölgy (2,94%), Hahót (3,73%), Magyarszentmiklós (3,68%), Nagybakónak (3,42%), Nemespátró (3,46%), Pölöskefő (3,51%), Sormás (3,23%). A 0-5 éves gyermekek aránya a kistérségi átlagot meghaladóan alakult Bocska (7,71%), Börzönce (5,41%), Csapi (6,71%), Homokkomárom (5,22%), Rigyác (5,75%), Szepetnek (5,36%), Újudvar (5,98%) településeken. Népszerű települések általában a közeli munkahelyekkel, jó tömegközlekedéssel, vagy új ingatlanok építési lehetőségével rendelkező települések. Ezek Nagyrécse, Újudvar, Sormás, Szepetnek.
Megállapítható, hogy a térség demográfiai szempontból kedvezőtlen helyzetben van, az élveszületések száma csökken, a halálozások száma és az elvándorlás pedig emelkedik: ennek egyik oka, hogy a lakosság egy része a megye, illetve a régió jobb helyzetben lévő települései felé orientálódik. Továbbá a térség települései nehezen vagy egyáltalán nem tudják támogatni a fiatalok letelepedését.
Falugondnoki szolgáltatás Fűzvölgy,
Homokkomárom, Hosszúvölgy, Liszó, Magyarszentmiklós, Magyarszerdahely,
Nagybakónak és Nemespátró településeken működik.
A lakosság
összetételének sajátosságaiból általában következtetéseket lehet levonni a
bűnözés mértékére ill. bizonyos esetekben annak típusára is. Egyes társadalmi
csoportok a bűnözés tekintetében hátrányosabb helyzetben vannak, mint mások.
Ezáltal esetlegesen kiszolgáltatottabbak az utcai támadásoknak és a
lakóingatlanokkal szemben elkövetetett bűncselekményeknek. Nyilvánvaló, hogy a
nők, fiatalkorúak és időskorúak többsége fizikai-alkati jellemzőik miatt
gyakrabban válhatnak rablás, támadás áldozatává. A támadó fél szemszögéből
nézve is összefüggések tárhatók fel a bűnözés és a társadalomstatisztikai
adatok között.
Foglalkoztatási és munkanélküliségi viszonyok
Az elmúlt években az összes lakos arányában a foglalkoztatottak és eltartottak aránya csökkent, viszont nőtt a munkanélküliek, és az inaktív keresők aránya. Mindezek hátterében az áll, hogy nem történtek jelentős munkahelyeket növelő beruházások.
Zala megyében a nyilvántartott álláskeresők száma a Nyugat-dunántúli régióban nyilvántartott álláskeresők 46 %-a (2008. március). A nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma Zala megyében a régió 41,6 %a (2008. március). A nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva Zala megyében (10 %) az országos átlag közelében alakul (10,5 %), a régiós átlagnál jóval magasabb (6,6 %) (2008. március). Jellemző, hogy minél magasabb az iskolai végzettsége az egyénnek, annál nagyobb eséllyel válik foglalkoztatottá.
Relatív munkanélküliségi mutató a kistérségben
A keresetek Zala megyében az országos átlag alattiiak, a fizikai foglalkoztatottak esetén, míg a régiós átlag az országos átlag 99,8%-a, addig Zala megyében az országos átlag 89,34 %-a, a szellemi foglalkoztatottak esetén a régiós átlag az országos átlag 87, 84 %-a, míg Zala megyében az országos átlag 81, 80 %-a (2007 évi adatok).
A munkanélküliség, az elszegényedés sajnos természetes kísérőjelensége a bűncselekmények számának emelkedése illetve a közbiztonság romlása. A szociális problémák ugyanis gyakran deviáns viselkedési formákkal járnak együtt. A leszakadó települések számára szükséges a megkülönböztetett figyelem, hogy a fejlesztések integrált módon történjenek. A kevésbé vonzó településeken a hátrány helyzetből való kitörési lehetőség hatványozottan romlik, ezért a bűnözési hajlandóság a megélhetés biztosítása érdekében fokozódik. Szükséges a megfelelő fórumokon megkülönböztetett módon képviselni a hátrányos helyzetű települések fejlesztési igényeit.
Az aprófalvakban történő elhalálozások után a régi lakások nagy része gyakran külföldi tulajdonosokhoz kerül, akik általában felújítják az ingatlanokat és lakóházként vagy nyaralóként hasznosítják az ingatlanukat. Bűnmegelőzési szempontból fontos, hogy a hónapokig magukra hagyott ingatlanok betörésvédelmi eszközökkel kellő mértékben legyenek felszerelve.
A lakások életkora változatos képet mutat. A téglaépületek többsége az 1945-1970 közötti időszakban épült. Az 1960-as években jelentek meg ún. közép- vagy nagyblokkos ill. alacsonyabb (max. 4 emeletes) beton lakóházak, melyeket az 1970-es évektől a tízemeletes panelépületek virágkora követett. A ’80-as, de különösen a ’90-es évektől megszaporodott a kertes családi házas építkezések száma. Ma már a lakásállományba kerülő lakások nagyobbik hányada nagy alapterületű, négy vagy többszobás lakás ill. ház, szemben az országos értékekkel, amely szerint átlagosan ennél lényegesen kisebb részt képviselnek a nagyobb alapterületű, újonnan épített lakások.
A kistérségben található mezőgazdasági épületek (pincék) száma nagyobb odafigyelést követel meg az értékek őrzése érdekében, ez az ingatlantulajdonosok nagyobb tehervállalását követeli meg a bűnelkövetés megakadályozása tekintetében. A településeken működtetett polgárőrségek és biztonságvédelmi eszközök sok segítséget nyújtanak a bűnelkövetés megakadályozásban és esetenként a tettenérésben. Szükséges a tulajdonosok tudatos szerep-, és tehervállalása betöréses/besurranásos lopások elkerülése érdekében.
Oktatás helyzet
Oktatási/nevelési intézmények a kistérségben:
Bölcsőde csak Nagykanizsán található. Óvoda a következő településeken van: Nagykanizsa, Csapi, Eszteregnye, Hahót, Magyarszerdahely, Murakeresztúr, Nagyrécse, Surd, Szepetnek, Újudvar, Zalaszentbalázs. Általános iskola működik Nagykanizsán, Csapiban, Eszteregnyén, Hahóton, Murakeresztúron, Nagyrécsén, Szepetneken, Újudvaron, Zalaszentbalázson. Középfokú oktatás Nagykanizsán, Csapi (speciális szakiskola). Felsőfokú oktatás Nagykanizsán működik, a Pannon Egyetem Nagykanizsai telephelyén. A társulás önkormányzati intézményei közül az alábbiakban van jelen a nemzetiségi oktatás valamelyik formája: Csapi cigány népismeret és beás nyelv, Murakeresztúr, Fityeház és Belezna horvát, Szepetnek és Surd német nemzetiségi nyelv és irodalom.
Szakközépiskolák, kollégiumok a kistérség
területén a Nagykanizsán illetve Csapiban találhatóak. A rendszeres nevelés
részeként szükséges az iránymutatások állandó megadása és bűnmegelőzési
foglalkozások szervezése. A rendőrséggel, illetve erre a feladatra életre
hívott civil szervezettel együttműködésben szükséges a folyamatos
felvilágosítás korcsoportonként.
A kistérség közbiztonsági jellemzői
A kistérség bűnügyi fertőzöttségének adatai az elmúlt 5 esztendő rendőrségi statisztikáinak tükrében:
A
bűncselekmények megoszlása
|
MEGNEVEZÉS |
2003 |
2004 |
2005 |
2006 |
2007 |
|
Ismertté
vált bűncselekmények |
2 213 |
2 583 |
2 946 |
2 651 |
2 396 |
|
Személy elleni bűncselekmény |
170 |
125 |
168 |
149 |
136 |
|
Közlekedési bűncselekmény |
148 |
160 |
166 |
183 |
186 |
|
Házasság, család és nemi erkölcs elleni bűncselekmény |
76 |
57 |
66 |
31 |
52 |
|
Államigazgatás, közélet tisztasága elleni bűncselekmény |
17 |
11 |
12 |
22 |
23 |
|
Közrend elleni bűncselekmény |
358 |
418 |
630 |
432 |
379 |
|
Gazdasági bűncselekmény |
20 |
31 |
61 |
133 |
79 |
|
Személyek javai elleni bűncselekmény |
1 424 |
1 781 |
1 843 |
1 701 |
1 541 |
Ismertté vált bűncselekmények a kistérségben
2003-2007.
A számadatok tükrében megállapítható, hogy a kistérség területén az elmúlt 5 év tekintetében az ismertté vált bűncselekmények száma 2003 óta nőtt, majd 2007.ben jelentős csökkentés tapasztalható. Megállapítható azonban, hogy a közlekedési bűncselekmények száma folyamatosan nő.
A személyek javai ellen elkövetett bűncselekmények száma 2006-ig nőtt, majd azóta csökkenést mutat. Ezen belül a betöréses lopások száma nőtt jelentősen, a többi elkövetési mód stagnált vagy csökkent.
|
|
2003 |
2004 |
2005 |
2006 |
2007 |
|
Személyek javai elleni bűncselekmény |
1 424 |
1 781 |
1 843 |
1 701 |
1 541 |
|
Lopás |
772 |
762 |
916 |
835 |
764 |
|
Betöréses lopás |
281 |
368 |
349 |
302 |
317 |
|
Sikkasztás |
45 |
63 |
53 |
55 |
53 |
|
Csalás |
112 |
138 |
183 |
199 |
122 |
|
Rablás |
13 |
6 |
4 |
10 |
0 |
|
Kifosztás |
4 |
0 |
0 |
3 |
3 |
|
Zsarolás |
13 |
13 |
6 |
16 |
8 |
|
Jármű önkényes elvétele |
14 |
22 |
38 |
21 |
12 |
|
Egyéb |
170 |
409 |
294 |
260 |
262 |
Személyek javai elleni bűncselekmények a kistérségben
2003-2007.
|
|
2005 |
2006 |
2007 |
||||||
|
Lakosság-szám |
Bűn-cselekm. száma |
Száz lakosra eső bűn-cselekm. száma |
Lakosság-szám |
Bűn-cselekm. száma |
Száz lakosra eső bűn-cselekm. száma |
Lakosság-szám |
Bűn- cselekm. száma |
Száz lakosra eső bűn- cselekm. száma |
|
|
Belezna |
828 |
16 |
1,93 |
819 |
20 |
2,44 |
824 |
19 |
2,31 |
|
Bocska |
387 |
21 |
5,43 |
388 |
8 |
2,06 |
389 |
21 |
5,40 |
|
Börzönce |
79 |
8 |
10,13 |
78 |
8 |
10,26 |
74 |
8 |
10,81 |
|
Csapi |
166 |
14 |
8,43 |
169 |
24 |
14,20 |
164 |
34 |
20,73 |
|
Eszteregnye |
748 |
21 |
2,81 |
747 |
19 |
2,54 |
744 |
20 |
2,69 |
|
Fityeház |
716 |
4 |
0,56 |
713 |
3 |
0,42 |
707 |
3 |
0,42 |
|
Fűzvölgy |
137 |
1 |
0,73 |
134 |
47 |
35,07 |
136 |
1 |
0,74 |
|
Gelsesziget |
267 |
4 |
1,50 |
264 |
|
0,00 |
265 |
4 |
1,51 |
|
Hahót |
1202 |
33 |
2,75 |
1184 |
47 |
3,97 |
1180 |
36 |
3,05 |
|
Homokkomárom |
233 |
20 |
8,58 |
226 |
18 |
7,96 |
230 |
9 |
3,91 |
|
Hosszúvölgy |
204 |
3 |
1,47 |
196 |
1 |
0,51 |
195 |
|
0,00 |
|
Kacorlak |
242 |
10 |
4,13 |
249 |
9 |
3,61 |
242 |
4 |
1,65 |
|
Liszó |
425 |
6 |
1,41 |
431 |
5 |
1,16 |
433 |
4 |
0,92 |
|
Magyarszentmiklós |
290 |
6 |
2,07 |
282 |
3 |
1,06 |
272 |
3 |
1,10 |
|
Magyarszerdahely |
569 |
22 |
3,87 |
576 |
12 |
2,08 |
567 |
9 |
1,59 |
|
Murakeresztúr |
1974 |
35 |
1,77 |
1980 |
33 |
1,67 |
1951 |
54 |
2,77 |
|
Nagybakónak |
497 |
5 |
1,01 |
484 |
24 |
4,96 |
468 |
24 |
5,13 |
|
Nagykanizsa |
51 893 |
2 486 |
4,79 |
51 661 |
2 156 |
4,17 |
51 546 |
1 956 |
3,79 |
|
Nagyrécse |
1010 |
23 |
2,28 |
1017 |
30 |
2,95 |
1047 |
27 |
2,58 |
|
Nemespátró |
332 |
9 |
2,71 |
324 |
8 |
2,47 |
318 |
15 |
4,72 |
|
Pölöskefő |
472 |
3 |
0,64 |
451 |
3 |
0,67 |
427 |
3 |
0,70 |
|
Rigyác |
460 |
21 |
4,57 |
451 |
24 |
5,32 |
435 |
40 |
9,20 |
|
Sormás |
933 |
25 |
2,68 |
922 |
27 |
2,93 |
930 |
23 |
2,47 |
|
Surd |
666 |
46 |
6,91 |
641 |
15 |
2,34 |
624 |
14 |
2,24 |
|
Szepetnek |
1724 |
49 |
2,84 |
1697 |
55 |
3,24 |
1698 |
30 |
1,77 |
|
Újudvar |
1082 |
41 |
3,79 |
1076 |
22 |
2,04 |
1071 |
20 |
1,87 |
|
Zalaszentbalázs |
879 |
14 |
1,59 |
893 |
30 |
3,36 |
866 |
15 |
1,73 |
|
Összesen |
68415 |
2946 |
4,31 |
68053 |
2651 |
3,90 |
67803 |
2396 |
3,53 |
A
bűncselekmények száma a lakosságszámhoz viszonyítva a kistérség településein
2005-2007
Összehasonlítva a kistérség egyes településein a bűncselekmények számát a lakosság számához viszonyítva, megállapítható, hogy a kistérségi átlagnál jóval magasabb a bűncselekmények aránya Börzönce, Csapi és Homokkomárom településeken.
A kistérség átlagnál kedvezőbb a helyzet Fityeház, Fűzvölgy, Gelsesziget, Hosszúvölgy, Liszó és Pölöskefő településeken.
A statisztikai felmérésekből jól látható, hogy a vagyon elleni bűncselekmények magas száma közül a lopás és a betöréses lopás a legszámottevőbb. Ezen bűnesetek csökkentésére, pedig több védekezési mód is rendelkezésre áll, főképpen a megfelelő biztonságtechnikai eszközök használatával és a gondos odafigyeléssel.
Néhány településen a helyi polgárőrség sikeresen működik közre a bűnelkövetők tettenérésében, illetve a polgárőri jelenléttel az elkövetés megakadályozásában.
Nem rendőri jellegű megelőzési
tevékenység
A rendőri tevékenység csak
egyik tényező a bűnözés ellensúlyozásában. Az önkormányzat szervezése és
koordinálása mellett - a lakosság körében már elindult -önvédelmi
kezdeményezések, személy és vagyonbiztonságot javító szerveződések (polgárőrség,
SZEM mozgalom, közterületi térfelügyeleti rendszerek).
A
kistérség területén a társadalmi bűnmegelőzés különböző fórumokon és
célcsoportok részvételével zajlik. A szervezettsége településenként változó.
Használt
fórumok: Falugyűlések,
közmeghallgatások, helyi újság, helyi kábel televízió, tájékoztató
kiadványok
Polgárőrségek sikeres és aktív bűnmegelőzési tevékenységet
folytatnak néhány településen, ahol helyi szerveződésben létrejött. A ’90-es
évektől civil kezdeményezésként létrejöttek a térség polgárőr szervezetei,
melyek leggyakrabban egyesületi keretek között működnek. Jogköreikről a helyi
vezetők rendszeres képzéseken értesülhetnek, szükséges lenne a tagok számára is
felvilágosítást adni hivatalos formában.
Polgárőr egyesület működik Beleznán, Bocskán,
Csapiban, Eszteregnyén, Hahóton, Liszóban, Magyarszentmiklóson,
Murakeresztúron, Nagybakónakon, Nagykanizsán, Nagyrécsén, Pölöskefőn, Surdon,
Szepetneken, Zalaszentbalázson és jelenleg szervezik Újudvaron.
Munkájukat társadalmi munkában végzik,
elismerésük nem mindig kellő mértékű. A települési önkormányzatok általában
50-500 ezer Forint éves támogatásban részesítik, illetve tárgyi eszközök
beszerzésével segítik a helyi polgárőr szervezeteket.
Az egyházak szerepe pillanatnyilag még nem kap kellő
figyelmet, pedig az egyházi személyek élénk figyelemfelhívó munkájukkal
felvilágosítást adhatnak az áldozattá válás megakadályozása érdekében.
A kisebbségi önkormányzatok sok esetben nem töltik be szerepüket,
bűnmegelőzés tekintetében. Gyakran nincs az önkormányzatok élén erős egyéniség,
aki „vezér”-ként összefogná a cigányságot. A kisebbségi önkormányzat vezetőinek
nagy szerep juthatna a bűnmegelőzés területén, ha tevékenységükkel irányt
mutatnának a halmozottan hátrányos helyzetű családok részére.
A kistérségben a roma kisebbségen túl a német és a horvát kisebbséghez tartozók száma jelentős. Cigány kisebbségi önkormányzat Bocskán, Murakeresztúron, Nagybakónakon, Nagykanizsán, Szepetneken és Újudvaron működik. Német kisebbségi önkormányzat Fűzvölgyön, Magyarszentmiklóson és Szepetneken, horvát kisebbségi önkormányzat Beleznán, Fityeházán, Murakeresztúron, Nagykanizsán és Szepetneken működik.
Kulturális
szolgáltató szervezetek talán a
legkevésbé bevont célcsoport, akik sok segítséget nyújthatnak a bűnmegelőzési
feladatok végrehajtásában. A települések kultúrházaiban általában önkormányzati
fenntartású a rendezvényszervezés, de egyre gyakoribb vállalkozásban üzemeltett
szórakozóhely. Ezeken a helyeken elhelyezhetőek azok a bűnmegelőzési plakátok,
kiadványok, amelyek az információk célcsoportra lebontott eljuttatását segítik.
A rendezvények idején, pedig az elhagyott ingótárgyak őrzése minden esetben
fontos. (autóparkoló, ruhatár)
CÉLOK, PRIORITÁSOK
Általános, hosszú távú cél: az objektív biztonság és a szubjektív biztonságérzet közelítése és javítása, a közbiztonság javítása, a bűnözés csökkentése a 27 tagtelepülés területén egyaránt.
Középtávú cél: A közösségi bűnmegelőzés
rendszerének kiépítése. Partnerségi viszony megteremtése az önkormányzat, az
illetékes rendészeti szervek, helyi intézményi struktúra, gazdasági élet helyi
szereplői, lakossági- civil szerveződések és a lakosság minél szélesebb rétege
között.
Rövid távú célok: Az Nagykanizsai Kistérség Többcélú Társulása kistérség bűnmegelőzési és közbiztonsági koncepciójának elfogadása. Akut problémák, krízisek gyors kezelése, a szubjektív biztonságérzet javítása technikai eszközökkel, és humán erőforrások útján. Kistérségi Polgárőr és Bűnmegelőzési Szövetség létrehozása, a szervezetek és feladatok koordinálására. Források megszerzése pályázat útján. Bűnmegelőzésben résztvevők képzése, koordinálása, felvilágosító kiadványok beszerzése, készítése. A szükséges önrész vállalásához elkülönített pénzkeret biztosítása.
Prioritások:
A közterület rendjének fenntartása. A közterületen történő bűncselekményeket a lakosság közvetlenül érzékeli és védekezési lehetőségei is korlátozottak. Ezért egyik legfontosabb feladat a közterületek és a nyilvános helyek rendjének biztosítása. Elkötelezett szándék annak érdekében, hogy közterületeken az emberek biztonságban érezzék magukat akár éjszaka is.
A gyermek és fiatalkori bűnözés csökkentése. A korosztály célirányos preventív nevelésével a bűnözés utánpótlási bázisának csökkentése.
A droghasználat és kábítószer-bűnözés kezelése, megelőzése érdekében a fokozott hatósági tevékenység mellett, széleskörű intézményi és társadalmi összefogás szükséges. A kábítószerügyi egyeztető fórum (KEF) megszervezésre került Nagykanizsán.
A családon belüli erőszak megelőzése,
megtörtént esetek megfelelő kezelése. Erőszakos családban felnövekvő
gyermekben az erőszakra való hajlam átöröklődik. Kiemelten fontos a problémás
családok segítése, mert ezzel az előző pontban megfogalmazott célokért is
tudunk egyben tenni.
Az idős, egyedül élők fokozott védelme, biztonságuk növelése. Az aktuális ügyektől elvonatkoztatva is szükséges az idősekről való gondoskodás, ennek részét kell, hogy képezze otthonuk védelme is.
Az áldozattá válás megelőzése,
áldozatsegítés. A leghatározottabb törekvések mellett is előfordulhat, hogy
a települések lakói közül áldozattá válnak. Segíteni kell az állami és civil
áldozatvédelmi lehetőségek elérését, koordinálni a veszélyekkel kapcsolatos
korrekt és folyamatos tájékoztatást.
A fellelhető kedvezőtlen tendenciák
megállítása. Közlekedési
balesetek, gépkocsi feltörések, betöréses lopások, besurranások, rongálások,
közterületi bűncselekmények, rablások, zsebtolvajlások, terménylopások, külterületi
ingatlanok (borospincék, hétvégi házak) védelmének biztosítása technikai
berendezésekkel és személyi védelemmel.
A közbiztonság javításához szükséges minimális rendőri jelenlét biztosítása. Lehetőségek függvényében támogatni célszerű a településen szolgáló rendőri szervezet (rendőrkapitányság, őrs) vagy körzeti megbízott tevékenységét.
A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI
1. Bűnmegelőzési és közbiztonsági költségvetési célkeret
létrehozása
Ki kell alakítani a közbiztonság megerősítésében és a bűnmegelőzési feladatokban résztvevő önkormányzati szervezetek és civil szervezetek (rendőrség, családvédelmi szolgálat, polgárőrség) részére támogatásként biztosítandó önkormányzati pénzeszközök juttatási, felhasználási rendszerét, melyhez az éves költségvetésben megjelenő és így előre tervezhető keretösszeg biztosítása szükséges. Ezt a költségvetési összeget az adott témakörökben meghirdetett pályázatok elnyerése útján lehet növelni. Előnyös, ha a finanszírozást a helyi vállalkozók ösztönzésével biztosítja adott szervezet, kölcsönösen előnyös megállapodások alapján.
2. A bűnmegelőzési és
közbiztonsági bizottság létrehozása, illetve a megelőzés feladatainak
ellátására felelős személy kijelölése, akinek - a koncepció elfogadásától kezdődően - hatékonyan
együtt kell működnie:
v a rendőrség helyi szerveivel;
v a foglalkoztatáspolitikához kapcsolódó helyi struktúrába tartozó intézményekkel (Munkaügyi Központ Nagykanizsai Kirendeltsége);
v a létrehozandó kistérségi Bűnmegelőzési és Polgárőr Szövetséggel, a megyei a Megyei Polgárőr Szövetséggel;
v az önkormányzati vagy egyéb szociális ellátó rendszerhez tartozókkal;
v a gyermekvédelem, gyermekjólét, az oktatás és ifjúságvédelem helyi intézményeivel, felelőseivel;
v a térség vagyonvédelmi vállalkozásaival;
v a helyi kisebbségek képviseleteivel;
v a gazdasági élet helyi meghatározó szereplőivel (ipari, kereskedelmi objektumok, mezőgazdasági szövetkezetek, vállalkozók);
v a kulturális és szórakozási célt szolgáló kiemelt objektumokkal;
v az egyházak helyi képviselőivel.
A felállítandó bizottságban célszerű a későbbiekben, a legjellemzőbb problémák szerinti prioritásban munkacsoportokat alakítani. A bizottság - az állapotfelmérés alapján - határozzon meg konkrét cselekvési tervet. A tevékenység legalább negyedévente kerüljön értékelésre, illetőleg a bűnmegelőzés területén, a közbiztonság javításáért tett intézkedések megvalósulásának helyzetét elemezzék. Ennek során folyamatosan tárják fel a változásokat, aktualizálják a feladatokat.
Bizottsági tagokra javaslat:
v a rendőrség helyi szerveinek a vezetője;
v a Társulási Tanács vezetője, vagy az általa megjelölt polgármester;
v a gyermekvédelem, gyermekjólét, az oktatás és ifjúságvédelem helyi intézményeinek egy meghatározott felelőse,
v az orvosi ügyeletet ellátó intézmények vezetői,
v a megalakítandó Kistérségi Polgárőr és Bűnmegelőzési Szövetség vezetője;
v az általános iskolai igazgatók térségi munkaközösségének vezetője.
3. A prioritásoknak megfelelő
cselekvési programok kidolgozása, megvalósítása
3. 1. Közterületek rendjének biztosítása
A közbiztonság fokozása, a bűnmegelőzés hatékonyságának növelése érdekében a társadalmi bűnmegelőzés kialakítása és bővítése kapjon hangsúlyt. Ennek keretében a helyi polgárőr egységek megalakítása, a meglévők támogatása, szolgálataik helyi igényeknek megfelelő -hatékony ellenőrzést is biztosító- szervezése, rendőr-polgárőr közös járőrözés emelhető ki. Aktív szervező tevékenységgel szükséges elősegíteni minden olyan civil szervezet létrehozását, mozgalom életre hívását, amelynek tevékenysége közvetlenül vagy közvetve erősíti a közbiztonságot, segíti a bűnmegelőzést, ezáltal hozzájárulhat a lakosság tényleges és szubjektív biztonságérzetének növeléséhez. Támogatni kell kistérségi Bűnmegelőzési és Polgárőr Szövetség megalakulását, és a helyi Polgárőr Egyesületek személyi állományának, eszközeinek és folyamatos működésének költségeihez az önkormányzatnak hozzá kell járulnia (közbiztonsági, bűnmegelőzési, költségvetési célkeretből). A megvalósításhoz, illetve a szervezet beindításához pályázati források igénybe vétele szükséges, melynek koordinálására a Többcélú Társulás munkaszervezeténél kijelölt személyt kell megbízni.
3. 2. A gyermek és fiatalkori bűnözés csökkentése, ifjúságvédelem
Célszerű a gyermek és ifjúságvédelmi „kerekasztal” létrehozása, működtetése. Erre a gyermek és fiatalkori bűnözés, a családon belüli erőszak megelőzése és hatékony kezelése érdekében van szükség. Az eredményes megelőzési tevékenység érdekében erősíteni kell a rendőri szervezet, a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat munkatársa, a gyámhatóság az illetékes városi gyámhivatal, a védőnői hálózat, orvosok (iskolaorvos, gyermekorvos, háziorvos) és az iskolák vezetése közti együttműködést. Ezért részvételük egy koordinációs feladatokat összefogó „kerekasztal” beszélgetések keretében hasznos lehet. Ennek összehívására a Többcélú Társulás munkaszervezetének vezetője kerül meghatározásra.
A prevenciós tevékenység során elsősorban a halmozottan hátrányos helyzetűekre, a veszélyeztetett gyermek- és fiatalkorúakra, illetve a visszaesőkre kell koncentrálni.
A rendőrség biztonságra nevelő általános iskolai programja – D.A.D.A. - népszerűsítése, támogatása. A gyermekeket abban fejleszti, erősíti és segíti, hogy képesek legyenek a veszélyek felismerésére, azok rutinszerű elhárítására. Ehhez azonban a várható szituációkat interaktív módon kell gyakoroltatni, hogy személyiségük helyes irányú formálásával, megfelelő ellenpanelok, attitűdök alakuljanak ki. A D.A.D.A. tehát személyiségfejlesztő, önértékelést, normakövetést, önbecsülést növelő általános iskolai program, melynek tananyagát erre a feladatra felkészített, speciálisan képzett rendőrök, és a bűnmegelőzési feladatok végzésére kijelölt civil szervezet munkatársai oktatják.
Kezdeményezni kell az illetékes rendőrkapitányságon, hogy lehetőség szerint a térség iskoláiban kerüljön bevezetésre. Ehhez a szükséges támogatást az önkormányzatok is adják meg.
3. 3. Droghasználat és kábítószer-bűnözés csökkentése
Törekedni kell a droghasználat mértékének felmérésére, a fiatalok droghasználati szokásainak feltérképezésére, s ez alapján lehet meghatározni a beavatkozások módját. Iskolai és egyéb preventív célú szabadidős programok kellenek, fontos a szabadidő értelmes eltöltésének megteremtése és ennek elfogadtatása. Legyen a drog helyett más, a fiatalok által is preferált alternatíva. Fontos, hogy a programokat szakemberek vezessék, ne legyen jelentős átfedés, mert a fiataloknál ellentétes hatást válthat ki a probléma túlhajszolása. A szórakozóhelyek fokozott ellenőrzésein keresztül befolyásolható az üzemeltetők normakövetése, különös tekintettel a fiatalok alkohollal és dohánytermékkel történő kiszolgálására, illegális szerek üzleten belül történő hozzáférhetővé tételére.
A jegyzők éljenek a kábítószerekkel kapcsolatba hozható üzletek bezárásának törvény biztosította lehetőségével. Az egészséges magatartás propagálásában, e szemléletmód értékének közvetítésében a helyi egyházak, a pedagógusok és a kulturális szolgáltató helyek üzemeltetői sokat tudnak segíteni, a drog-prevenciós tevékenységből nem mellőzhetők.
3. 4. A családon belüli erőszak megelőzése, a megtörtént esetek kezelése
Fontos a korai probléma feltárás. A veszélyeztetett populáció – elsősorban a nők és a gyermekek – legyenek tisztában azzal, hogy sérelmükre elkövetett erőszakos cselekmények esetén kihez fordulhatnak. Növelni kell az áldozatok részéről a bejelentési aktivitást, tudatosítva, hogy csak akkor lehet segíteni, ha szakemberekhez fordulnak, s ez nemcsak a hatósági beavatkozás lehet. Az önkormányzatok szociális ellátó rendszere, a háziorvosi szolgálat, a védőnők, a családsegítő szolgálatok, a bölcsődék, óvodák és az iskolák, a lakóközösségek, a szomszédok sokat tehetnek az észlelés érdekében, befolyásolhatják az erőszakot elszenvedett racionális cselekvését, segítségkérését. El kell érni, hogy a településen megváltozzon a családon belüli bántalmazás, a szexuális erőszak és a lelki terror társadalmi megítélése.
3.5. Kulturális
szórakozási lehetőségek megteremtése
A tevékenység célja a „modern” társadalomban megtalálni a fiatalok szórakozási és kulturálódási lehetőségét, melyek építően hatnak személyiségük fejlődésére. Kerüljenek bevezetésre azok az új szórakozási lehetőségek, melyek a fiatal korosztály kulturális lehetőségeit kiszélesítik.
Együttműködő szervezetek: községi önkormányzatok, kulturális szolgáltató helyeket üzemeltetők, kulturális egyesületek, művelődési központok, teleházak, oktatási intézmények, sportegyesületek.
Alkalmazott módszerek:
v kultúrált szórakozási lehetőség propagálása;
v sportrendezvények és vetélkedők szervezése;
v kulturális programsorozatok szervezése a művelődési házak és a teleházak vezetésével;
v szakkörök indításának hozzásegítése az iskolában.
3.6. Idős, egyedül élők fokozott védelme, biztonságuk növelése
A szociális gondoskodás mellett fontos az idősek védelme. Indokolt esetben technikai védelmi eszköz telepítésére is szükség lehet, mellyel az ott lakók jelzést adhatnak a szomszédjuknak, vagy egy diszpécser központnak, azon keresztül, pedig a rendőrségre. A rendszer egyéb jelzésekre (pl. rosszullét) is használható. Telepítése ott célszerű, ahol a környezet elhagyatottabb. Az idősek potenciális célpontjai lehetnek a vásári forgatagokat kihasználó zsebeseknek, alkalmi tolvajoknak vagy házaló csalóknak, besurranóknak.
Ennek ellensúlyozására felvilágosító előadások, figyelemfelkeltő kiadványok, személyesen adott tanácsok alkalmasak, melynek szervezésére a kistérségi Polgárőr és Bűnmegelőzési Szövetség kerül meghatározásra a saját költségvetéséből.
3.7. Áldozattá válás megelőzése, az áldozatok segítése
Minden lehetséges kommunikációs eszközt meg kell ragadni a veszélyeztetett lakosok tájékoztatására. Különös hangsúlyt kapjon az idősek folyamatos tájékoztatása, segítése, szociális helyzetük figyelemmel kísérése. A fiatalok felkészítését lehetőség szerint iskolán belül kell megoldani. Fokozott odafigyelés illesse a problémás családokat. Ezt a szociális és egészségügyi ellátó, valamint az oktatási rendszeren keresztül is lehet segíteni.
Az „ifjúságvédelmi kerekasztal” tevékenysége, a koordináció és információ csere erre a területre is terjedjen ki. Kapjon kiemelt hangsúlyt az áldozatok védelme és a leggyámoltalanabbak felkarolása.
3.8. A településen tapasztalható kedvezőtlen tendenciák megállítása,
csökkentése
A beavatkozás annak megfelelő legyen, amit az aktuális probléma kezelése indokol. Közlekedési balesetek esetén a forgalmi rend változtatása, közút kialakításának korrigálása, közúti jelzések megváltoztatása, fokozott ellenőrzés alkalmasak.
v Turisztikai szempontból frekventált települések tekintsék át az előző évek tapasztalatait, tipizált bűnelkövetéseit, majd ennek megfelelően tegyenek preventív lépéseket. Figyelemfelhívó kiadványok uniós nyelveken, forgalmas helyek fokozott ellenőrzése, strandrendőrség, célzott fogyasztóvédelmi ellenőrzések más hatóságok szakembereivel együtt, mind-mind hozzájárulnak a biztonság növeléséhez. Ügyelni kell arra, hogy a vendégek tájékoztatása ne rontsa a marketinget, de ugyanakkor a valóságnak megfelelő legyen.
v Külterületek, nyaraló övezetek védelme külön beavatkozást igényel. Fontos a tulajdonosokkal egyfajta párbeszéd kialakítása. Ezt az önkormányzatok szervezésében lehet megvalósítani. Ösztönözni kell a saját technikai védelmi eszközök telepítését, a mechanikai védelmet. Hatásos lehet a Szomszédok Egymásért Mozgalom beindítása, a Polgárőrség jelenléte.
v A megélhetési bűnözésre utaló bűnelkövetések gyökerét fel kell tárni. A szociális helyzet javításával, a problémás személyek helyzetének rendezésével eredményeket érhetünk el.
3.9. Időszakos közvélemény kutatások
A lakosság körében visszatérően fel kell mérni a közbiztonság megítélését, ötleteket kell gyűjteni a továbblépés irányairól (lakossági fórumok, civil szervezetek véleményének megismerése, ifjúsági, szociális, egészségügyi intézmények információi, közvetlen állampolgári vélemények megismerése).
A véleményeket és a pozitív közakaratot folyamatosan, a lehetőségek függvényében vissza kell csatolni a végrehajtásba. Megvalósítására a Bűnmegelőzési Bizottság által megjelölt szervezetet kell felkérni.
3.10. Követendő magatartások népszerűsítése
Fórumokon kell megbecsülni, népszerűsíteni azokat, akik példamutató magatartást tanúsítanak, áldozatos munkát végeznek a közbiztonság és helyi bűnmegelőzés érdekében. Az önkormányzatok rendeletalkotási jogára figyelemmel folyamatosan vizsgálni kell, hogy a bűnmegelőzés érdekében szükséges-e a helyi viszonyok szabályozása vagy a meglévő szabályok módosítása. A követendő magatartások jutalmazására „Bűnmegelőzésért tett eredményes munkájáért” díj alapítása javasolt a statisztikai kistérség szintjén.
3.11. A megelőzés hatékony kommunikálása
Aktív felvilágosító és propagandamunkát kell beindítani, majd folyamatosan végezni a bűnmegelőzéssel, áldozat védelemmel összefüggésben a rendelkezésre álló kommunikációs eszközök igénybevételével (közmeghallgatás, falugyűlés, kábeltelevízió, stb). Az iskolában következetesen és hitelesen kell információt közvetíteni a közömbösség kialakulása ellen, az egyéni védekező reflexek aktiválására. Erősíteni kell a tulajdonok védelmét, az önvédő képességet.
A RENDŐRSÉGGEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS
Az önkormányzat és a rendőrség kapcsolatának keretét az 1994. évi XXXIV. Törvény (Rtv.) III. fejezete határozza meg.
1. Véleményezés-tájékoztatás
A települési önkormányzatok képviselő-testületét az Rtv.-ben meghatározott esetekben véleményezési jogosultság illeti meg. A rendőrkapitány személyesen vagy képviselője útján évente beszámol illetve tájékoztatást nyújt a rendőrkapitányság illetékességi területén működő települési önkormányzat képviselő testületének a település közbiztonságának helyzetéről, a közbiztonság érdekében tett intézkedésekről és az azzal kapcsolatos feladatokról.
2. Együttműködés
A települési önkormányzatok szerződést köthetnek az illetékességi területükön működő rendőrkapitánysággal a helyi közbiztonságot érintő feladatok ellátása, a rendőrség és az önkormányzat tevékenységének összehangolása, az illetékességi területen működő rendőri erők bővítésének és fejlesztésének elősegítése érdekében. Az együttműködésnek akkor van relevanciája, ha az önkormányzat - a rendőrség államilag finanszírozott tevékenységénél – jelentősebb és magasabb színvonalú rendőri jelenlétet igényel, melyhez anyagi fedezetet is tud rendelni.
A polgármesteri hivatalok és az önkormányzati intézmények munkatársai ügyrendi feladataik teljesítése során rugalmasan működjenek együtt a rendőrséggel. Ez jelenthet adatszolgáltatást, informatikai kapcsolatokat, az eljárások segítését, közös ügyfélszolgálat vagy fogadóórák megszervezését, közösen végrehajtott hatósági tevékenységek lebonyolítását, a szabálysértésekkel kapcsolatos adategyeztetést, elkövetési trendek értékelését.
3. Támogatás
A Társulási Tanács, a képviselő-testületek és a polgármesteri hivatalok álljanak ki a helyi közösségek védelmében határozottan és jogszerűen fellépő rendőrség mellett. A támogatás megnyilvánulhat nemcsak szóban, hanem külsőségekben is.
Az önkormányzatok lehetőségeikhez mérten anyagilag is támogassák a rendőrséget és bűnmegelőzés érdekében szerveződött civil szervezeteket, a fokozottabb közterületi jelenlét illetve az átlagosnál magasabb helyi igények megvalósítása érdekében.
Mellékletek:
1. Belezna:
Lakosságszám (2007.01.01.): 824 fő
A településen polgárőrség működik.
Az elmúlt években Beleznán a személyek javai elleni bűncselekmények száma – a kistérségi átlagtól eltérően- nagymértékben nőtt, az egyes bűncselekmény típusok legnagyobb hányadát ez teszi ki.
Kismértékben ugyan, de nőtt továbbá a közlekedési bűncselekmények száma.
A második legnagyobb számú bűncselekménytípus
a közrend elleni bűncselekmények, ezek száma az elmúlt években csökkent, ez
megfelel a kistérségi átlagnak.
Az összes bűncselekmény száma a lakosságszámhoz viszonyítottan (2005-2007) a kistérségi átlag alatt van.
A 60 év felettiek száma a kistérségi átlag felett van. A munkanélküliségi ráta a kistérségi átlag feletti, de csökkent 2007-ben, nem mutatható ki összefüggés e téren.
2. Bocska
Lakosságszám (2007.01.01.): 389 fő
A településen polgárőrség működik.
Bocskán is – a kistérségi átlagnak megfelelően – a személyek javai elleni bűncselekmények száma a legmagasabb, a második legmagasabb pedig a közrend elleni bűncselekmények száma. Előbbi csökkenő tendenciát mutat.
Az összes bűncselekmény száma a lakosságszámhoz viszonyítottan (2005-2007) kismértékben a kistérségi átlag feletti.
A 60 évesek aránya jóval a kistérségi átlag alatt van.
A relatív munkanélküliségi mutató
folyamatosan nőtt az elmúlt években, és magasan a kistérségi átlag felett van,
a bűncselekmények számával azonban ez nem hozható egyértelműen összefüggésbe.
3. Börzönce
Lakosságszám (2007.01.01.): 74 fő
Börzöncén a kistérségi átlagnak megfelelően a személyek javai elleni bűncselekmények aránya kiemelkedően magas.
Az összes bűncselekmény száma a lakosságszámhoz viszonyítottan (2005-2007) is kiemelkedően magas, kistérségi átlaghoz képest.
A 60 év felettiek aránya szintén jóval a kistérségi átlag feletti.
A relatív munkanélküliségi mutató nőtt, és
értéke magasan a kistérségi átlag felett van.
4. Csapi
Lakosságszám (2007.01.01.): 164 fő
A településen polgárőrség működik.
Csapiban is a kistérségi átlagnak megfelelően a személyek javai elleni bűncselekmények aránya a legmagasabb, és az elmúlt években folyamatosan nőtt. A többi bűncselekmény típus elhanyagolható mértékű.
Az összes bűncselekmény száma a lakosságszámhoz viszonyítottan (2005-2007) a kistérségben a legmagasabb értékű.
A relatív munkanélküliségi mutató az elmúlt
években drasztikusan nőtt.
A 60 év felettiek aránya a kistérségi átlagnak felel meg.
5. Eszteregnye
Lakosságszám (2007.01.01.): 744 fő
A településen polgárőrség működik.
Az egyes bűncselekmény-típusok közül a személyek javai elleni bűncselekmények aránya a legmagasabb, száma az elmúlt két évben kismértékben csökkent. A második legmagasabb arányú a személyek elleni bűncselekmények száma, ez azonban az elmúlt két évben csökkent.
Az összes bűncselekmény száma a
lakosságszámhoz viszonyítottan (2005-2007) a kistérségi átlag alatt van.
A relatív munkanélküliségi mutató az elmúlt évben csökkent, de még így is kevéssel a kistérségi átlag feletti.
A 60 évesek aránya a kistérségi átlag felett van.
6. Fityeház
Lakosságszám (2007.01.01.): 707 fő
Fityeházán az bűncselekmény-típusok megoszlása változatosabb képet mutat. Itt is a személyek javai elleni bűncselekmények aránya a legmagasabb, száma az elmúlt évben nőtt. A második legmagasabb a közlekedési bűncselekmények száma.
Megállapítható azonban, hogy az összes
bűncselekmény száma a lakosságszámhoz viszonyítottan (2005-2007) jóval a
kistérségi átlag alatt van, a kistérségben a legalacsonyabb az értéke.
A relatív munkanélküliségi mutató jelentősen nem változott az elmúlt években, és értéke szintén a kistérségi átlag alatti.
A 60 év felettiek aránya a kistérségi átlag alatt van.
7. Fűzvölgy
Lakosságszám (2007.01.01.): 136 fő
Összességében megállapítható, hogy Fűzvölgyön a bűnözés mértéke alacsony, az összes bűncselekmény száma a lakosságszámhoz viszonyítottan (2005-2007) jóval a kistérségi átlag alatt van, a relatív munkanélküliségi mutató szintén a kistérségi átlag alatt van, a 60 év felettiek aránya viszont jóval magasabb a kistérségi átlagnál.
8. Gelsesziget
Lakosságszám (2007.01.01.): 265 fő
Gelseszigeten is az összes bűncselekmény száma a lakosságszámhoz viszonyítottan (2005-2007) jóval a kistérségi átlag alatt van, a bűncselekménytípusok közül itt is a személyek javai elleni bűncselekmények aránya a legmagasabb.
A relatív munkanélküliségi mutató az elmúlt
években csökkent, és értéke kevéssel a kistérségi átlag alatt van
A 60 év felettiek aránya szintén kevéssel a kistérségi átlag alatti.
9. Hahót
Lakosságszám (2007.01.01.): 1 180 fő
A településen polgárőrség működik.
Hahóton is a személyek javai elleni
bűncselekmény-típus aránya a legmagasabb, értéke az elmúlt év kivételével növekvő
tendenciát mutat. A második legmagasabb számú bűncselekmény-típus a közrend
elleni bűncselekmények és harmadikként a személyek elleni bűncselekmények, bár
mindkettő bűncselekmény-típus száma az elmúlt évben csökkent.
Az összes bűncselekmény száma a lakosságszámhoz viszonyítottan (2005-2007) a kistérségi átlagnak felel meg.
A relatív munkanélküliségi mutató az elmúlt években kismértékben nőtt, mértéke a kistérségi átlag körüli.
A 60 év felettiek aránya a kistérségi átlag feletti.
10. Homokkomárom
Lakosságszám (2007.01.01.): 230 fő
Homokkomáromban az összes bűncselekmény száma a lakosságszámhoz viszonyítottan (2005-2007) 2005-2006-ban magasan a kistérségi átlag felett volt, 2007-ben ez az arányszám csökkent. A legmagasabb a személyek javai elleni bűncselekmények száma, az elmúlt évben azonban az is csökkent.
A relatív munkanélküliségi mutató
folyamatosan nő, értéke magasan a kistérségi átlag felett van.
A 60 év felettiek aránya a kistérségi átlagnak megfelelő.
11. Hosszúvölgy
Lakosságszám (2007.01.01.): 195 fő
Összességében megállapítható, hogy Hosszúvölgyön a bűnözés mértéke alacsony, az összes bűncselekmény száma a lakosságszámhoz viszonyítottan (2005-2007) jóval a kistérségi átlag alatt van, a relatív munkanélküliségi mutató szintén –kevéssel- a kistérségi átlag alatt van, a 60 év felettiek aránya viszont jóval magasabb a kistérségi átlagnál.
12. Kacorlak
Lakosságszám (2007.01.01.): 242 fő
Kacorlakon is a személyek javai elleni bűncselekmények száma a legmagasabb, de az elmúlt két évben csökkent. Emellett a többi bűncselekmény-típus száma kevés, és az összes bűncselekmény száma a lakosságszámhoz viszonyítottan (2005-2007) is a kistérségi átlag alatti.
A relatív munkanélküliségi mutató a kistérségi
átlagnak felel meg.
A 60 év felettiek aránya jóval magasabb a kistérségi átlagnál.
13. Liszó
Lakosságszám (2007.01.01.): 433 fő
A településen polgárőrség működik.
Liszóban az elkövetett bűncselekmények száma
alacsony, az összes bűncselekmény száma a lakosságszámhoz viszonyítottan
(2005-2007) is jóval a kistérségi átlag alatt van. A főbb bűncselekmény-típusok
itt is a személyek javai elleni bűncselekmények, a személyek elleni
bűncselekmények, illetve a közrend elleni bűncselekmények.
A relatív munkanélküliségi mutató az elmúlt években folyamatosan nőtt, de így is kevéssel a kistérségi átlag alatt van.
A 60 év felettiek aránya a kistérségi átlagnak felel meg.
14. Magyarszentmiklós
Lakosságszám (2007.01.01.): 272 fő
A településen polgárőrség működik.
Magyarszentmiklóson a bűncselekmények
elkövetésének száma összességében alacsony, a főbb bűncselekmény-típusok a
személyek javai elleni bűncselekmények, a közlekedési bűncselekmények és a
közrend elleni bűncselekmények. Az összes bűncselekmény száma a lakosságszámhoz
viszonyítottan (2005-2007) a kistérségi átlag alatti.
A relatív munkanélküliségi mutató jóval a kistérségi átlag alatti, és csökkenő tendenciát mutat.
A 60 év felettiek aránya magasabb a kistérségi átlagnál.
15. Magyarszerdahely
Lakosságszám (2007.01.01.): 567 fő
Magyarszerdahelyen is a bűncselekmény-típusok közül a személyek javai elleni bűncselekmények, a személyek elleni bűncselekmények, és a közrend elleni bűncselekmények, mindegyik száma csökkent az elmúlt években. Az összes bűncselekmény száma a lakosságszámhoz viszonyítottan (2005-2007) a kistérségi átlag alatt van.
A relatív munkanélküliségi mutató jóval a
kistérségi átlag alatti, és elmúlt évben csökkent.
A 60 év felettiek aránya kevéssel a kistérségi átlag alatt van.
16. Murakeresztúr
Lakosságszám (2007.01.01.): 1 951 fő
A településen polgárőrség működik.
Murakeresztúron a személyek javai elleni
bűncselekmények száma a legmagasabb, száma a múlt évben jelentősen nőtt.
Emellett a közlekedési bűncselekmények és a közrend elleni bűncselekmények
száma magasabb, de számuk az elmúlt évben csökkent. Az összes bűncselekmény
száma a lakosságszámhoz viszonyítottan (2005-2007) kevéssel a kistérségi átlag
alatt van.
A relatív munkanélküliségi mutató folyamatosan nő, átlagos értéke megfelel a kistérségi átlagnak.
A 60 év felettiek aránya a kistérségi átlagnak felel meg.
17. Nagybakónak
Lakosságszám (2007.01.01.): 468 fő
A településen polgárőrség működik.
Nagybakónakon a személyek javai elleni bűncselekmények száma kiemelkedően magas. Az összes bűncselekmény száma a lakosságszámhoz viszonyítottan (2005-2007) a kistérségi átlag feletti.
A relatív munkanélküliségi mutató magasan a kistérségi átlag felett van.
A 60 év felettiek aránya szintén magasabb a
kistérségi átlagnál.
18. Nagykanizsa
Lakosságszám (2007.01.01.): 51 546 fő
A településen polgárőrség működik.
Az egyes bűncselekmény-típusok közül a
legmagasabb a személyek javai elleni bűncselekmények száma, de csökkenő
tendenciát mutat. A második legmagasabb számú bűncselekmény-típus a közrend
elleni bűncselekmények, szintén csökkenő tendenciával. A közlekedési
bűncselekmények száma viszont nőtt az utóbbi években. Az összes bűncselekmény
száma a lakosságszámhoz viszonyítottan (2005-2007) a kistérségi átlag szerinti.
A relatív munkanélküliségi mutató kevéssel a kistérségi átlag alatt van.
A 60 év felettiek aránya is kevéssel a kistérségi átlag alatti.
19. Nagyrécse
Lakosságszám (2007.01.01.): 1 047 fő
A településen polgárőrség működik.
Nagyrécsén szintén a személyek elleni bűncselekmények száma a legmagasabb, de száma csökkenő tendenciát mutat. Emellett közrend elleni és a közlekedési bűncselekmények száma magasabb, és számuk növekvő tendenciát mutat.
Az összes bűncselekmény száma a
lakosságszámhoz viszonyítottan (2005-2007) kevéssel a kistérségi átlag alatti.
A relatív munkanélküliségi mutató a kistérségi átlag alatti.
A 60 év felettiek aránya megfelel a kistérségi átlagnak.
20. Nemespátró
Lakosságszám (2007.01.01.): 318 fő
Nemespátrón a személyek javai elleni bűncselekmények száma az elmúlt években nőtt. Az összes bűncselekmény száma a lakosságszámhoz viszonyítottan (2005-2007) a kistérségi átlag szerinti.
A relatív munkanélküliségi mutató szintén a kistérségi átlagnak felel meg, és az elmúlt években növekvő tendenciát mutat.
A 60 év felettiek aránya jóval meghaladja a
kistérségi átlagot.
21. Pölöskefő
Lakosságszám (2007.01.01.): 427 fő
Pölöskefőn is a személyek javai elleni bűncselekmények száma a legmagasabb, értéke az elmúlt években csökkenő tendenciát mutat. Az összes bűncselekmény száma a lakosságszámhoz viszonyítottan (2005-2007) jóval a kistérségi átlag alatt van, az egyik legkedvezőbb a kistérségben.
A relatív munkanélküliségi mutató is a kistérségi átlag alatti.
A 60 év felettiek aránya jelentősen
meghaladja a kistérségi átlagot.
22. Rigyác
Lakosságszám (2007.01.01.): 435 fő
a személyek javai elleni bűncselekmények száma a legmagasabb, 2007-ben jelentősen nőtt. Emellett a közlekedési bűncselekmények száma nőtt. Az összes bűncselekmény száma a lakosságszámhoz viszonyítottan (2005-2007) a kistérségi átlag feletti.
A relatív munkanélküliségi mutató az elmúlt években jelentősen emelkedett, és a kistérségi átlagot is meghaladja.
A 60 év felettiek aránya a kistérségi átlag
körül van.
23. Sormás
Lakosságszám (2007.01.01.): 930 fő
A legnagyobb számú bűncselekmény-típus itt is
a személyek javai elleni bűncselekmények, száma az elmúlt években nőtt.
Relatíve magas még a közrend elleni bűncselekmények, a személy elleni
bűncselekmények és a közlekedési bűncselekmények száma. Az összes bűncselekmény
száma a lakosságszámhoz viszonyítottan (2005-2007) így is kevéssel a kistérségi
átlag alatt van.
A relatív munkanélküliségi mutató az elmúlt években nőtt, de a kistérségi átlag alatti.
A 60 év felettiek aránya a kistérségi átlagnak felel meg.
24. Surd
Lakosságszám (2007.01.01.): 624 fő
A településen polgárőrség működik.
A személyek javai elleni bűncselekmények száma a legmagasabb, az elmúlt két évben csökkent. Az összes bűncselekmény száma a lakosságszámhoz viszonyítottan (2005-2007) a kistérségi átlag alatti.
A relatív munkanélküliségi mutató a kistérségi átlag feletti és folyamatosan nő.
A 60 év felettiek aránya megfelel a
kistérségi átlagnak.
25. Szepetnek
Lakosságszám (2007.01.01.): 1 698 fő
A településen polgárőrség működik.
Szepetneken is a bűncselekmény-típusok közül a személyek javai elleni bűncselekmények száma a legmagasabb, száma folyamatosan nőtt. Magas még emellett a személy elleni bűncselekmények, a közrend elleni bűncselekmények és a közlekedési bűncselekmények száma is.
Az összes bűncselekmény száma a
lakosságszámhoz viszonyítottan (2005-2007) a kistérségi átlag szerinti.
A relatív munkanélküliségi mutató kevéssel a kistérségi átlag felett van.
A 60 év felettiek aránya a kistérségi átlag alatti.
26. Újudvar
Lakosságszám (2007.01.01.): 1 071 fő
A településen polgárőrség működik (szervezés alatt).
A személyek javai elleni bűncselekmények szám a legmagasabb, de csökkenő tendenciát mutat. Az elmúlt két évben magas volt a gazdasági bűncselekmények száma.
Az összes bűncselekmény száma a
lakosságszámhoz viszonyítottan (2005-2007) a kistérségi átlag alatti.
A relatív munkanélküliségi mutató a kistérségi átlagnak felel meg.
A 60 év felettiek aránya azonban jelentősen a kistérségi átlag alatt van.
27. Zalaszentbalázs
Lakosságszám (2007.01.01.): 866 fő
A legmagasabb a személyek javai elleni bűncselekmények száma.
Az összes bűncselekmény száma a lakosságszámhoz viszonyítottan (2005-2007) a kistérségi átlag alatt van.
A relatív munkanélküliségi mutató is a kistérségi átlag alatt van, az elmúlt években értéke csökkent.
A 60 év felettiek aránya meghaladja a
kistérségi átlagot.
