A Nagykanizsai Kistérség a Nyugat-dunántúli régióhoz tartozó Zala megye déli részén, a Principális csatorna völgyében, 27 települést magába foglalva található, területe 552,93 km2, lakosságszáma 2009. januárjában 66.997 fő.
Földrajzi helyzet kedvezőnek mondható, fekvéséből adódóan közlekedésére és gazdasági életére meghatározó az osztrák, szlovén, horvát határ és a Balaton közelsége, Nyugat- és Dél-Dunántúlt összekötő szerepe. Térkapcsolatait tekintve fontos a megyeszékhely, a főváros és a Balaton, valamint a határ főutakon történő elérhetősége az M7 autópályán és a 74-es főúton. A kistérség nemzetközi logisztikai szerepét erősíti a tény, hogy itt található a megye egyetlen vasúti határátkelőhelye is, Murakeresztúr – Kotoriba és közelében a sármelléki nyilvános nemzetközi repülőtér, amely az ország legnagyobb forgalmú vidéki reptere.
A kistérségben maghatározó Nagykanizsa szerepe, a foglalkoztatás, az intézményhálózat (oktatás, közművelődés, szociális ellátás) területén, valamint a közigazgatásban (okmányiroda, építésügy, gyámhivatal stb.) is körzetközponti szerepet tölt be. A települések közigazgatására jellemző, hogy többen társulnak a feladatok ellátására, körjegyzőséget alkotva.
A Nagykanizsai Kistérség Többcélú Társulása jelenlegi szervezeti formájában 2005. márciusában alakult, jogutódja az 1996-ban alakult Nagykanizsa és Környéke Települések Területfejlesztési Társulásának.
A többcélú kistérségi társulásokra vonatkozó törvény hatályba lépését követően a statisztikai kistérséghez tartozó valamennyi önkormányzat csatlakozott a többcélú társuláshoz, munkáját az elfogadott Társulási Megállapodás szellemében végzi. A kistérséghez az alábbi 27 település tartozik: Belezna, Bocska, Börzönce, Csapi, Eszteregnye, Fityeház, Fűzvölgy, Gelsesziget, Hahót, Homokkomárom, Hosszúvölgy, Kacorlak, Liszó, Magyarszentmiklós, Magyarszerdahely, Murakeresztúr, Nagybakónak, Nagykanizsa, Nagyrécse, Nemespátró, Pölöskefő, Rigyác, Sormás, Surd, Szepetnek, Újudvar, Zalaszentbalázs
A Társulás tevékenységében a területfejlesztési, közszolgáltatás szervezési feladatok koordinálása, pályázatok készítése, lebonyolítása a meghatározó. Ennek alapján a kistérség területének összehangolt fejlesztése (fejlesztési tervek, programok, pályázatok készítése, megvalósítása); a kistérség településein a közszolgáltatások biztosítása, fejlesztése, szervezése valamint a településfejlesztés összehangolása történik. A Társulásban résztvevő önkormányzatok képviselő-testületei a közös céloknak megfelelő hatékony és eredményes tevékenység érdekében társulási megállapodásban rögzített eljárásban és módon szervezik és oldják meg, hangolják össze a települési önkormányzatok alábbi feladatait:
- területfejlesztés,
- szociális ellátás,
- család-, gyermek- és ifjúságvédelem,
- közoktatási feladatellátás szervezés,
- belső ellenőrzés,
- közművelődés és sport,
- szolgáltatás-szervezési feladatok,
- település- és területrendezés,
- természet- és környezetvédelem, hulladékgazdálkodás
- közlekedés,
- településüzemeltetési feladatok
A Társulás kötelezően ellátja a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvényben szabályozott feladat-és hatásköröket, mint kistérségi fejlesztési tanács.
A Társulás a fenti feladatokat a megvalósíthatóságtól függően fokozatos bevezetéssel végezte illetve végzi, ügyelve a pénzügyi fenntarthatóságra és így ezen céloknak rendeli alá a birtokában lévő erőforrásokat.
A Társulás 2005. óta a költségvetési törvény alapján normatív állami támogatást igényel, azt a jogcímeknek megfelelően átadja az intézményeket fenntartó önkormányzatok számára, feladat ellátási megállapodás alapján.
A Társulás feladatellátása során szakmai és komplex program előkészítő, javaslattevő, programmenedzselő, koordináló, döntést hozó, a döntések végrehajtását figyelemmel kísérő és végrehajtó tevékenységet folytat.
